Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy hadiállapotot hirdetett ki abban a négy ukrán megyében, amelyet Moszkva orosz jog szerint Oroszországhoz csatolt – írja a Reuters.
Az Oroszországgal szembeni szankciók bumeránggá változhatnak Európa számára Lorenzo Fontana, a jobboldali Liga politikusa, az olasz parlament alsóházának új elnöke szerint, aki a RAI1 köztelevízióban nyilatkozott kedd este. Fontana úgy véli, a gabonaellátás akadozása miatti súlyos élelmiszerválság, valamint egy ezt követő migrációs hullám lehet Putyin fegyvere Európa ellen.
A jelenlegi válság megszűnéséhez Vlagyimir Putyin orosz elnöknek el kell veszítenie a háborút - jelentette ki kedden Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.
Szilárdan tartja hatalmát Vlagyimir Putyin Oroszországban az ukrajnai katonai kudarcok és a belpolitikai viták ellenére – írja a Reuters nyolc meg nem nevezett, jól értesült forrásra hivatkozva. De a cikk hozzáteszi, hogy ez gyorsan megváltozhat, ha teljes vereséget szenved Oroszország.
Nicaragua messze nem szerepel annyit a világsajtó címlapjain, mint Oroszország, Venezuela, Észak-Korea vagy Irán, hiszen egy mindössze 6,6 millió fős, gazdaságilag jelentéktelen országról van szó, amely érdemben nem tud beleszólni a nagy geopolitikai folyamatokba. Az egykori kommunista gerillából lett többszörös elnök, Daniel Ortega azonban egyre látványosabban hívja fel a világ figyelmét országára: összerúgta a port az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Tajvannal és Hollandiával, eddig utolsó országként elismerte Pekinget, és hangosan kiáll Oroszország ukrajnai inváziója mellett. Eközben a diktatúra egyre elnyomóbbá válik: lényegében megsemmisítették az ellenzéket, a független médiát, legújabban pedig koncentrált támadást indítottak a katolikus egyház ellen a mélyen vallásos országban. Menekülő apácák, őrizetbe vett püspök, összeesküvésért letartóztatott papok – az egyházüldözés miatt már Ferenc pápának is meg kellett szólalnia.
Egy magas rangú amerikai katonai tisztviselő szerint Oroszország még nem értesítette az Egyesült Államokat arról a nukleáris hadgyakorlatáról, amit Moszkva évente végrehajt az évnek ebben a szakaszában - írta meg a Reuters.
Hatalmasat megy a Youtube-on az a videó, ami pénteken készült a Független Államok Közössége (FÁK) vezetőinek csúcstalálkozóján Kazahsztán fővárosában, Asztanában. A két főszereplő Emomali Rahmon tádzsik elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Vlagyimir Putyin elnök szeptember 21-én részleges mozgósítást rendelt el Oroszországban. A híradások szerint ennek hatására az elmúlt hetekben több százezer harcképes orosz férfi döntött úgy, hogy elhagyja az országot, mielőtt behívólevelet kap. A szárnyra kapott híresztelések egy elég széles skálára, 250 és 700 ezer fő közé helyezték a távozó oroszok létszámát, de vajon melyik áll közelebb az igazsághoz?
Vlagyimir Putyin szükségtelennek tartja, hogy Joe Biden amerikai elnökkel tárgyaljon a G20 csoport november közepén, Balin megtartandó csúcstalálkozóján – erről az orosz elnök maga beszélt Asztanában pénteken megtartott sajtótájékoztatóján.
Azerbajdzsán pénteken visszautasította Emmanuel Macron francia elnök kijelentéseit az örmény–azeri konfliktusról, amelyekben a bakui vezetést hibáztatta. Oroszországot szintén megvádolta Macron, amire Vlagyimir Putyin orosz elnök is reagált.
Vlagyimir Putyin mai beszédében kitért a Kercsi-hídon történt robbantás kapcsán a robbanószer esetleges eredetére és a robbantás potenciális következményére is.
Vladimir Putyin orosz elnök ma arról beszélt Asztanában, meddig tart és hány embert érint még a "részleges" orosz mozgósítás, közben meglepő adatokat közölt - számol be róla a The Guardian.
"Készen áll a táskám arra az esetre, ha Putyin nukleáris támadást indítana" - jelentette ki Kira Rudik, ukrán parlamenti képviselő a brit Sky News-nak.
Kibővített tárgyalásokat kezdtek a biztonságról, a gazdasági együttműködésről és az integrációról a szovjet utódállamok többségét tömörítő Független Államok Közösségének (FÁK) államfői a kazahsztáni Asztanában pénteken tartott csúcstalálkozójuk keretében.
Oroszország a közeljövőben várhatóan nagyszabású hadgyakorlatokba kezd a nukleáris fegyverarzenáljával, miközben egyre inkább felerősödik az atomháborús fenyegetés. A hadgyakorlat megtartása esetén komoly kihívás elé kerülne a NATO és az Egyesült Államok: észre kellene venniük a különbséget a gyakorlatok és egy támadásra való felkészülés között - írta meg a Reuters.
Egy, Vlagyimir Putyint támogató orosz újságíró, Anasztaszija Kasevarova felháborodásának adott hangot amiatt, hogy képzetlen embereket "dobnak a csatatérre" - számolt be a Sky News.
Mahmúd Abbász palesztin elnök csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott megbeszélésén elutasította a kizárólagos amerikai közvetítő szerepet az izraeli-palesztin konfliktusban. Az Egyesült Államok az utóbbi időben kevesebb figyelmet fordított a közel-keleti viszály rendezésére, a palesztinok pedig több okból is bizalmatlanabbá váltak Amerikával szemben.
Az orosz mozgósítással párhuzamosan elkezdtek fehérorosz ellenzéki körökben arról pletykálni, hogy Alekszandr Lukasenka fehérorosz vezető Vlagyimir Putyin nyomására nyolc hónap után katonákat küldene Ukrajnába. Lukasenka elnök a pletykákra reagálva eleinte viccelődni kezdett, az elmúlt napokban azonban sokkal tüzesebb retorikát kezdett el alkalmazni, mind Ukrajnával, mind pedig a NATO-val szemben. Közben pedig ismét intenzívvé vált az orosz haditechnika mozgása az országban és egy közös, belarusz-orosz harccsoport is létrejött. Mindazonáltal a legtöbb nyugati elemző továbbra is úgy gondolja, nem valószínű, hogy Lukasenka egyhamar megindítja katonáit Ukrajna ellen, ennek pedig egy oka van: a fehérorosz haderő képességei elhanyagolhatók mind az orosz, mind pedig az ukrán haderőhöz képest. Mivel a belarusz katonai beavatkozás jó eséllyel katasztrofálisan végződne Minszk számára, talán továbbra is sikerül elkerülni, hogy Lukasenka nyíltan beszálljon az ukrajnai háborúba.
Oroszország Biztonsági Tanácsának helyettes titkára, Alekszandr Venediktov kijelentette, Ukrajna felvétele a NATO-ba egy harmadik világháborúhoz vezetne. Közben a NATO is igyekszik tisztázni saját álláspontját a beavatkozásról: a NATO-infrastruktúra elleni támadás, vagy egy orosz atomcsapás esetén Moszkva számíthat a NATO harctéri beavatkozására - írta meg a Reuters.
Emmanuel Macron francia államfő az ukrajnai háborúról és annak következményeiről adott élő tévéinterjújában szerda este felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy "térjen vissza a tárgyalóasztalhoz", és megígérte, hogy Párizs újabb fegyvereket szállít az ukrán hadseregnek.